jogalap

A gazdasági társaságok adatbejelentésére vonatkozó határidő 2013. február 01. napján lejár.

Összefoglalásul most csak a cégbíróság felé fennálló adatbejelentésre vonatkozó előírásokat foglalom össze:

A Cégtörvényt (2006. évi V. törvény) módosító 2011. évi CXCVII. törvény rendelkezései szerint minden Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság köteles a 2012. március 01. napját követő első változáskor, de legkésőbb 2013. február 01. napjáig a cégnyilvántartásban szereplő adatait módosítani, illetve kiegészíteni az alábbiak szerint: 

- cégnevét vagy rövidített nevét módosítani, amennyiben az egyértelműen nem különbözik a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől, vagy a cégnévben annak ellenére szerepel az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés, hogy a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással nem rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe nem tartozik;

- igazolnia kell a társaság székhely/telephely/fióktelep használati jogosultságát, vagyis azt, hogy az adott ingatlan vagy a tulajdonában áll, vagy pedig jogosult azt székhelyeként/telephelyeként/fióktelepeként a cégbíróság felé bejelenteni. Az igazolás módja lehet tulajdoni lap (ha a társaság a tulajdonos), bérleti szerződés (ha az kifejezetten tartalmazza azt is, hogy a bérlő/használó jogosult az adott ingatlant használni és azt a cégbíróságnak ilyen jogcímen bejelenteni), vagy lehet a tulajdonos/jogszerűen használatba adó által adott teljes bizonyító erejű hozzájáruló nyilatkozat; 

- be kell jelentenie a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját, továbbá azt a tényt, ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került;

- be kell jelentenie a tagok adóazonosítóját, valamint születési idejét;

- külföldi magánszemély tag esetén újra kötelező kézbesítési megbízott bejelentése. 

Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben 2013. február 1-ig valamely cég az adat bejelentési, illetve iratbenyújtási kötelezettségének nem tenne eleget, úgy ellene a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, amely akár a cég – illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselő –  100.000,- Ft-tól 10.000.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtásához is vezethet.

2012. március 01. napjától több fontos, társaság- és cégjogi változás lép hatályba:

-        Változik az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési eljárás illetéke: zrt. és kft. esetén 50.000,- Ft, jogi személyiség nélküli társaság esetén 25.000,- Ft, egyéni cég esetén pedig 15.000,- Ft.

 -       Megszűnik az illeték és a közzétételi díj megfizetése kapcsán az a lehetőség, hogy a teljesítést az ügyvéd igazolja (mivel a kérelem benyújtásakor be lett ugyan fizetve, de a befizetett illeték, illetve díj az Államkincstárhoz még nem érkezett be), a befizetés államkincstári igazolását a kérelemhez mindig csatolni kell.

-        A tagok adóazonosító jelét – külföldi esetében a külföldit is – az első módosításkor be kell a cégbíróságnak jelenteni (2012. január 1-től hatályos!).

-           Be kell jelenteni a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személyek születési idejét is.

-          Be kell jelenteni továbbá a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartás számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját.

-             A cégjegyzék tartalmazza a jövőben közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát.

-             Egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzés esetén is minden mellékletet be kell csatolni.

-       A társasági szerződésben a főtevékenységet és valamennyi tevékenységet meg kell határozni, tehát a jövőben nem lesz elegendő a főtevékenység feltüntetése. Mindezt a TEÁOR-ra tekintet nélkül lehet megtenni, viszont a TEÁOR-t a jövőben a cégjegyzékben fel kell tüntetni, tehát a cégbejegyzési kérelemben a TEÁOR kódokkal kell kérni a bejegyzést. A tevékenységi kör módosítása viszont nem igényli a társasági szerződés módosítását; a NAV-hoz történt bejelentés után a módosításokat a NAV elektronikusan közli a cégbírósággal, amely hivatalból, automatikusan rögzíti azokat a cégjegyzékben, hasonlóan a bankszámlához.

-           A cégjegyzékben a lakóhelyet, illetve székhelyet (telephelyet, fióktelepet) az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni.

-         A székhely, telephely, fióktelep használatának igazolását be kell adni a kérelem mellékleteként, ez történhet az ügyvédnél meglévő korábbi okirattal is.  Az igazolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a székhely, telephely, fióktelep használat jogosultságát megfelelően alátámassza (pl. tulajdoni lap, bérleti szerződés, használatra feljogosító nyilatkozat).

-          Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi.

-             Külföldi cég tagsága esetén három hónapnál nem régebbi cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását, illetve azt az okiratot, amelyből képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható, mindenképpen be kell csatolni.

-        Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni és bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési meghatalmazást.

-        Ha a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított húsz napon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja és az Itv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi.

A módosítás után a cégjegyzékben rögzítésre kerülő új adatokat és okiratokat a cég adataiban bekövetkezett első változáskor, de legkésőbb 2013. február 1-ig kell bejelenteni, illetve benyújtani. A bejelentési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén, ideértve a törvénymódosítások nyomán keletkezett bejelentéseket (pl. adóazonosító jel, székhelyigazolás) is, a cégbíróság minden esetben ki kell, hogy szabja az 100.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedő pénzbírságot, tekintettel arra, hogy a jogszabályszöveg nem ad a bírságolás tekintetében mérlegelési lehetőséget a cégbíróknak.

A végtörlesztésre tekintettel az illeték- és adójogszabályok is módosításra kerültek.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása illetékmentességet állapít meg az alábbi esetekben:

-        mentes az ajándékozási illeték alól:

-     a Magyar Állam által a hiteladós lakásának megvásárlásával összefüggésben a szociálisan rászoruló természetes személy javára elengedett követelés;

-          a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztéssel megszűnő devizakölcsönből származó követelés;

-          azon követelés, mely a pénzügyi intézmény által devizában felvett lakáscélú hitelből származó elengedett követelésnek minősül.

-  mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól a magánszemély azon lakásvásárlása, amennyiben az a hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény által a szociálisan rászoruló magánszemély részére rögzített vételi jog érvényesítésével történik

A végtörlesztésre tekintettel módosításra került még a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény is, mely módosítás alapján

-     egyéb indokkal adómentes

-        a hitelintézet által részben vagy egészben elengedett követelés, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét;

-        szociálisan rászorult magánszemély hiteladósok lakhatásának biztosítása érdekében a Magyar Állam által elengedett, megszűnt kötelezettség, valamint az előbbi ügyletben keletkezett, a magánszemélyt megillető, ingatlan értékesítéséből származó jövedelem;

a hiteladósnak lakás bérletéhez megállapított kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel;

a hiteladósnak - mint volt tulajdonosnak - törvény alapján a lakás visszavásárlására biztosított vételi opciós jog formájában juttatott bevétel; illetve az opciós jog érvényesítésekor a magánszemély által megszerzett jövedelem.

-        a devizában felvett lakáscélú hitel adósa által teljesített, törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztés miatt megszűnő kötelezettség;

-        a pénzügyi intézmény által elengedett devizában felvett lakáscélú hitelből származó követelés feltéve, hogy a magánszemély adós és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.

A jogi szabályozás lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy a munkavállalójának vissza nem térítendő támogatást nyújtson a végtörlesztéshez. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által munkavállalójának a végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 millió 500 ezer forintot meg nem haladó része, feltéve, hogy

-        a munkáltató a támogatást - a hitelintézet igazolása alapján - közvetlenül a hitelintézet, mint a követelés jogosultja részére utalja át;

-        amennyiben a munkavállaló a végtörlesztést a munkáltatói támogatás nyújtását megelőzően teljesítette, és hitelt érdemlően igazolja a végtörlesztés megtörténtét, a támogatás utalása közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet.

A végtörlesztésre tekintettel módosításra került továbbá a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény is, mely módosítás alapján tárgyánál fogva díjmentes:

-            a Magyar Állam a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján történő lakásvásárlásával, valamint a végtörlesztéssel összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás,

-            a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerinti vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás,

-    a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. javára történő vagyonkezelői jog bejegyzésére irányuló eljárás.

2011. december 30-ig nyújthatók be a végtörlesztési igényt tartalmazó kérelmek, mellyel kedvezményes árfolyam alkalmazásával előtörleszthetők a lakossági devizahitelek.

A végtörlesztés pontos szabályait a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Törvény) tartalmazza. A Törvény a módosítást követően kimondja, hogy a követeléssel rendelkező pénzügyi intézmény a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, míg japán jen esetén 200 HUF/JPY árfolyamot köteles alkalmazni, amennyiben a végtörleszteni szándékozó adós megfelel valamennyi, alábbi feltételnek:

-     az adott kölcsön esetében a folyósításkor alkalmazott árfolyam nem volt magasabb, mint a kedvezményes árfolyam (vagyis: svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, míg japán jen esetén 200 HUF/JPY);

-   a kölcsönszerződést a pénzügyi intézmény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény hatálybalépésének napjáig (2011. június 30.) nem mondta fel;

-     a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentést a fogyasztó 2011. december 30-ig benyújtja;

-    amennyiben a végtörlesztéssel érintett kölcsönhöz kapcsolódik gyűjtőszámla-hitel, annak végtörlesztését a hitelfelvevő az igénybejelentéssel egyidejűleg vállalja;

-    a végtörlesztés az igénybejelentést (legkésőbb tehát 2011. december 30. napja) követő 60. napig (vagyis legkésőbb 2011. február 28-ig) megtörténik.

Amennyiben a fenti feltételek fennállnak az adott hitel vonatkozásában, úgy a pénzügyi intézmény nem utasíthatja el a kérelmet, a kedvezményes árfolyamon történő elszámolást köteles alkalmazni, és köteles a hitelfelvevő által megjelölt időpontig, de legkésőbb az igénybejelentéstől számított60 napon belüli időpontig, a szerződés végtörlesztésre irányuló lezárását előkészíteni.

A végtörlesztés egészben vagy részben való teljesítése érdekében nyújtott kölcsön csak forinthitel lehet a Törvény szerint. A pénzügyi intézmény a végtörlesztés során nem számolhat fel egyéb költséget, díjat, jutalékot a végtörlesztésért.  

Ha az adós előtörlesztést teljesít, az előtörlesztett összeget - amennyiben a devizakölcsönből eredő tartozása a hiteladósnak még fennáll - a devizakölcsön előtörlesztéseként kell elszámolni. A pénzügyi intézmény a devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződésből eredő tartozás teljes megfizetését is fedezi. A devizakölcsön részleges vagy teljes előtörlesztésére annak tényleges elszámolásakor a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamon kerülhet sor.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a nagyobb bankok végtörlesztéssel kapcsolatban kiadott tájékoztatásait:

http://www.mkb.hu/lakossagi/hitelek/lakashitelek/vegtorlesztes_rogzitett_arfolyamon/index.html

http://cib.hu/maganszemelyek/szolgaltatasok/lakashitelek/fix_vegtorlesztes/index

https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Vegtorlesztes_20111018.pdf

https://www.kh.hu/publish/kh/hu/lakossag/akciok/vegtoerlesztes.html

http://www.budapestbank.hu/szolgaltatas/lakossag/hitel-lakas-jelzalog-deviza-vegtorlesztes.php

http://erste.hu/hu/10077421.html

https://www.citibank.hu/hungary/homepage/dokumentumok/egyeb/tajekoztato_deviza_alapu_jelzalogkolcsonok_rogzitett.pdf

http://www.unicreditbank.hu/maganszemelyek/hitelek/felelos_hitelezes/vegtorlesztes_rogzitett_arfolyamon.html?searchfor=v%C3%A9gt%C3%B6rleszt%C3%A9s

https://www.raiffeisen.hu/documents/global/raiportal/pdf/tajekoztato_a_vegtorlesztes_folyamatarol.pdf

A PSZÁF folyamatosan ellenőrzi a bankok eljárását és magatartást a végtörlesztéssel kapcsolatban. Ellenőrzése során már több bankkal szemben is bírságot szabott ki:

-        az egyik bankkal szemben például 10.000.000,- Ft bírságot szabott ki a szabályok megsértése, és nem megfelelő tájékoztatás miatt, és megtiltotta azon nyomtatvány alkalmazását, melyet a bank a rögzített árfolyamú végtörlesztésekhez alkalmazott. A lábjegyzetet szerint ugyanis: „Az igény bejelentésére 2011.12.30.-ig egyszer van lehetőség”. Ez pedig nem felel meg a valóságnak, hiszen a Törvény csak véghatáridőt szab meg, de a kérelmek száma vonatkozásában nem tartalmaz korlátozást.

egy másik bankkal szemben kiszabott több millió forintos bírság azért került megállapításra, mert az egy esetleges alkotmánybírósági „jogszabály-megsemmisítés” következményeként az ügyfelekkel megfizettette volna az árfolyam-különbözetből eredő veszteséget.

Nemrégiben kérdésként merült fel, hogy egy gazdasági társaság működése során a vezető tisztségviselőt pontosan milyen esetekben terheli személyes felelősség?

A Gt. (2006. évi IV. tv) a már korábban is ismert eseteken túl – a társaságnak okozott kár megtérítési kötelezettsége, ill. törvény által előírt kötelezettségeinek (éves mérleg elkészítése, benyújtása, módosításhoz kapcsolódó okiratok benyújtása a cégbíróságnak stb.) nem teljesítése kapcsán felmerülő felelősség – szabályoz egy harmadik felelősségi jogintézményt, a "wrongful trading" intézményét is, amely azonban minden valószínűség szerint szélesebb körben kevéssé ismert.

A Gt. által a magyar jogba bevezetett "wrongful trading" felelősségnek nevezett hitelezővédelmi jogintézmény a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően tanúsított, a hitelezők érdekeit sértő magatartásért állapítja meg a vezető tisztségviselők hitelezők felé fennálló kártérítési felelősségét, ha a társaság a felszámolási eljárás során kielégítetlenül maradt hitelezői igényeket hagyva szűnt meg. A jogintézmény célja tehát a társaság vezetőinek kényszerítése arra, hogy a közeli csődhelyzet felismerését követően a hitelezők jogos érdekeit figyelembe vegyék.

Annak eldöntése, hogy a társaság mikor jut el abba a helyzetbe, amikor már a vezetőknek a társaság és a tagok érdekei helyett a hitelezők érdekeit kell figyelembe venni, igen összetett és nehéz feladat. A Csődtv. szerint "A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták, vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket."

A felelősség alanyainak köre nemcsak azon vezető tisztségviselőkre terjed ki, akik a perindításkor, illetve a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben tisztséget töltöttek be a társaságnál. A Csődtv. bevezeti ugyanis az ún. "árnyékvezetők" fogalmát, akik felelőssége szintén felmerülhet.

Hogy ki lehet árnyékvezető?

Minden olyan személy, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Az árnyékvezetők pontos körének meghatározása a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, de árnyékvezetőnek minősülhet pl. a főkönyvelő, cégvezető vagy akár az uralkodó tag is.

Összegezve kijelenthetjük, hogy a vezető tisztségviselőt ez a szabály rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja, mert ha rosszul méri fel azt, hogy mikor kell áttérnie a társaság (a tulajdonosok) érdekeinek a képviseletéről a hitelezői érdekek képviseletére, azt kockáztatja, hogy vagy a társaság, vagy a hitelezők fognak fellépni vele szemben.

Sok esetben ráadásul annak megítélése is igen nehéz, hogy pontosan milyen vezetői magatartás felel meg leginkább a hitelezői érdekeknek. Ilyen helyzetben a vezető tisztségviselő úgy tudja elhárítani magától a döntés felelősségét, hogy összehívja a legfőbb szerv ülését.

Mindenképpen fontos azonban, hogy vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettsége a jogszerűtlen gazdálkodásért csak másodlagos felelősség, hiszen a hitelezői követelések elsődleges fedezetéül a társasági vagyon szolgál, a vezető tisztségviselők marasztalására pedig csak akkor kerülhet sor, amikor a társaság kielégítetlen hitelezői követeléseket hátrahagyva már megszűnt. Másodlagos jellege mellett kiemelendő, hogy a vezetők felelőssége felróhatóságon alapuló felelősség, vagyis a krízishelyzet felismerésének és a hitelezői érdekek figyelembevételének szándékos, vagy legalábbis gondatlan elmulasztása esetén, illetve csak a hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyó magatartásukkal okozati összefüggésben álló vagyoncsökkenés miatt állapítható meg.

A vezetőnek lehetősége van saját maga kimentésére, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható módon járt el a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében.

Július 15-től igen jelentősen, és mindenképpen kedvezően változtak az Illetéktörvény (18.§ (2.) bek.) szabályai a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban fennálló vagyoni betét megszerzése vonatkozásában.

A változás lényege, hogy ezentúl a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén kizárólag abban az esetben kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, amennyiben a társaság főtevékenysége valamely, az Illetéktörvényben felsorolt tevékenység.

Az Illetéktörvény az alábbi tevékenységeket nevesíti, és sorolja fel: 1. az épületépítési projekt szervezése; 2. a lakó- és nem lakó épület építése; 3. a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy 4. a saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

A fenti rendelkezésből következően tehát, ha valaki egy olyan belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban szerez vagyoni betétet, amelynek főtevékenysége nem a fentiekben felsoroltak közül kerül ki, abban az esetben a vagyoni betét megszerzőjének a szerzés után az Illetéktv. 18. (2) bek. h. pontja alapján nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie.

Mindenképpen fontos azonban megjegyezni, hogy a fenti kedvező jogszabályváltozás kapcsán több kérdés is értelmezést igényel még, mint például, hogy átalakulás, vagy a tevékenységek esetleges átnevezése esetén mi a helyes értelmezés stb.

A PSZÁF segítő kezet szeretne nyújtani azoknak a svájci frank hiteleseknek, akik az árfolyamrögzítés igénybevételén gondolkoznak.

http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/alkalmazasok/arh

Ezen a linken elérhető árfolyamrögzítő kalkulátorral számolni lehet mielőtt igénybe vesszük az árfolyamrögzítés lehetőségét. A PSZÁF szerint a programmal modellezhetjük, hogy egyes árfolyamoknál hogyan alakul majd a fizetési kötelezettségünk.

Mindenképpen hasznos lehet számolni kicsit, nehogy 3 év múlva még nehezebb helyzetbe kerüljünk...

Mostanában többször is felmerült kérdésként, hogy pontosan miben változott július 1-től az ÁFA számítása. Utánanézve kiderült, hogy a kérdés meglehetősen bonyolult, és a szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára olyan pluszterhet jelent, amelyről célszerű időben tájékozódni…

Áttekintve a hatályba lépő változásokat kiderült tehát, hogy a korábbi, egyébként sem laza szabályozáson szorított még tovább július 01-től az EU, amikor is minden tagállamnak kötelezően – a külön parlamenti jóváhagyás nélkül – bevezetendő szabályokat léptetett hatályba a 282/2011/EU rendelet alapján. A Rendelet a határon átnyúló, társaságok közötti szolgáltatásnyújtásokkal kapcsolatosan szabályozza az ÁFA felszámításának kérdéskörét. Ezen belül is elsődlegesen azt, hogy milyen esetben kell a számlakibocsátónak az ÁFA-t felszámítani, és mikor köteles – a fordított adózás szabályai szerint – a szolgáltatást igénybe vevő az ÁFA-t kiszámolni, majd bevallani és levonni.

A Rendelet szerint ellenkező bizonyításig a szolgáltató adóalanynak tekintheti megrendelőjét, ha a közösségi megrendelő megadta érvényes közösségi adószámát, vagy úgy tájékoztatja a szolgáltatót, hogy már megkérte azt; a nem közösségi megrendelő pedig megadta a saját adóhatóságának igazolását arról, hogy adóalanyként gazdasági tevékenységet folytat. (A közösségi adószám megléte és érvényessége ellenőrizhető az oldalt található link alapján elérhető internetes oldalon.) Az adóalanyi státusz az ÁFA felszámításakor fontos, mert a szolgáltatást nyújtó akkor számlázhat ÁFA nélkül, amennyiben a megrendelő adóalany, és a szolgáltatást adóalanyként veszi igénybe. Fel kell számítania a magyar szolgáltatónak a külföldi megrendelő felé az ÁFA-t tehát minden esetben, ha magánszemély, illetve ha egy külföldi vállalkozás kizárólag magáncélból veszi igénybe a szolgáltatásait. A Rendelet alapján köteles a szolgáltatásnyújtó leellenőrizni a külföldi megrendelő adószámának érvényességét, vagy – amennyiben az igénybevevő nem EU-s tagállamból származik – elkérni a külföldi adóhatóság által kiállított adóalanyi vagy más hasonló igazolást. A Rendelet alapján tehát a külföldi partnerünk adószámának valódiságát minden esetben ellenőrizni kell, legyen ez bármilyen nehéz is.

Változtatott a Rendelet a gazdasági társaságok székhelyére vonatkozó előírásokon is, ami a magyar szabályokhoz képest szigorításnak tekinthető. A székhelynek a Rendeletben foglaltak alapján július 01-től többnek kell lennie, mint egy postai címnek, egy egyszerű postai cím nem fogadható el ugyanis az adóalany gazdasági tevékenységének székhelyeként. Erre tekintettel felmerül a kérdés, hogy mi lesz a nálunk nem olyan régen elérhető, azonban rövid idő alatt nagy népszerűségre szert tett székhelyszolgáltatás intézményével, és az mennyiben egyeztethető össze a Rendelet elveivel és előírásaival. Az új szabályok szerint az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a vállalkozás központi ügyvezetésének helye. A központi ügyvezetés helyének meghatározása során figyelembe kell venni, hogy hol hozzák meg a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket; hol van a vállalkozás létesítő okirat szerinti székhelye; illetve hol van a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helye. Amennyiben a fenti szempontok figyelembevételével nem határozható meg egyértelműen a gazdasági tevékenység székhelye, akkor az dönt, hogy hol hozzák a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket. Az mondjuk jó kérdés lehet, hogy egy partner ezt pontosan hogyan dönti el.

Hogy a központi ügyvezetés helyének meghatározása mikor lehet érdekes? Nézzünk néhány példát: Ha a vállalkozás olyan külföldön bejegyzett székhelyű cégnek nyújt szolgáltatást, amelynek a fentiek szerint a tényleges gazdasági tevékenységének székhelye mégis Magyarországon van, akkor nem tekintheti ilyen szempontból külföldinek, és valószínűleg a szolgáltatást áfásan kell kiszámlázni. – Vizsgálni kell a szolgáltató gazdasági tevékenységének székhelyét akkor is, ha olyan cégtől vesz igénybe a belföldi vállalkozás szolgáltatást, melynek bejegyzett székhelye belföldön van ugyan, azonban gazdasági tevékenységet folytat például külföldön is, hiszen ilyenkor nem biztos, hogy indokolt az ÁFA felszámítása. – Külön kihívást jelent, ha az elvileg külföldi megrendelő cégcsoporthoz tartozik, mivel ha a cégcsoportban van olyan, Magyarországra szolgáltatást nyújtó külföldi bejegyzésű cég, amelynek a Rendelet szerinti gazdasági tevékenységének székhelye Magyarországon van, a szolgáltatónak magyar áfát kell felszámítania a számlán.

A Rendelet a fentieken túl meghatározza az állandó telephely fogalmát, mely szerint állandó telephelynek kell tekinteni bármely olyan telephelyet, ahol a személyi és tárgyi feltételek „kellően állandó jelleggel” és „megfelelő szervezettel” rendelkezésre állnak a szolgáltatások igénybevételéhez, illetve nyújtásához. Az ÁFA felszámítása kapcsán a telephely abban az esetben bír relevanciával, amennyiben a szolgáltatást a megrendelőnek a gazdasági tevékenység székhelyétől eltérő állandó telephelye veszi igénybe, akkor teljesítési helynek azt az államot kell tekinteni, ahol ez utóbbi található. Mindenképpen sajátos szabály azonban, hogy valamely telephely közösségi adószámmal rendelkezik, önmagában nem jelenti azt, hogy állandó telephely is. Ha a számlán azonban az állandó telephely állama szerinti közösségi azonosítót tüntetik fel, akkor ezt az állandó telephelyet úgy kell tekinteni, mint amely részt vett az említett tagállamban teljesített termékértékesítésben vagy szolgáltatásnyújtásban. Abban az esetben, ha valamely társaság egy olyan külfölditől vesz igénybe szolgáltatást, amelynek van belföldön ÁFA telephelye, vizsgálni kell, hogy a belföldi telephely érintett-e a teljesítésben, mert ha nem, akkor a külföldi nem számíthat fel ÁFA-t.

A fentiek alapján egyértelmű tehát, hogy a Rendelet kihívást, sőt bizonyos esetekben kezelhetetlen terhet ró a gazdasági társaságokra, mivel egyrészt a vállalkozások feladatául teszi, hogy meggyőződjenek a külföldi partnerek adóalanyiságáról, másrészt csak nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető adatokhoz köti a teljesítési helyet, harmadrészt pedig a gazdasági társaságoktól várja a korántsem egyértelmű szabályok alapján annak eldöntését, hogy a szolgáltatás után melyik államban kell ÁFA-t fizetni.

És arról még nem is szóltunk, hogy a Rendelet által bevezetett módosítások alapján pl. a cukrászdában elfogyasztott süti kb. 7%-kal drágább, mint ha hazavisszük, és otthon esszük meg, mivel míg a cukrászdában elfogyasztott süti után fizetendő ÁFA 25%, addig a hazavitt süti árának csak a 18%-a az ÁFA tartalom…